hirado.hu/MTI - Tudomány - 2006. július 14. 09:25
Egy csoport kutató azt tervezi, hogy megkeresi és azonosítja a költő-hadvezér nevét viselő Új-Zrínyivárat
Megkeresni és azonosítani a költő-hadvezér nevét viselő egyetlen magyarországi erődítés, Új-Zrínyivár helyét - ez a cél, s a névadóhoz kötődő eddigi hagyományápolás vezérelte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös, a dél-zalai Belezna község vasúti megállója közelében fekvő szentmihályhegyi kutatótáborának megszervezését.
"Eszterházy Pál hadmérnök és az osztrák Montecuccoli tábornok korabeli vázlatai alapján itt, mintegy 200x200 méteres területen belül és legalább 1,5 mélyen kell hogy legyenek Zrínyi Miklós saját építtetésű és 1663-ban az ostromló török sereg által lerombolt palánkvárának maradványai" - mutatott körbe az erdős és szőlőkben végződő domboldalon Négyesi Lajos, a ZMNE adjunktusa, hadtörténész.
A közvetlen közelben csaknem 5 méter hosszú és 2 méter mély kutatóárok bontakozik ki az egyetemisták ásói alatt. Ők Szakács Gyulának, a zalai múzeumi igazgatóság régésztechnikusának irányításával dolgoznak. "Jól látszik a talaj színeltéréséből, hogy másfél méteres mélység körül elértük a korabeli földréteget, s ennek folytatása segithet abban, hogy eljussunk az eredeti sáncfal nyomvonalához" - jegyezte meg a technikus.
Papp Ferenc alezredes, az egyetem humánosztályának vezetője az egyik kezdeményezője volt a hagyományápolás eme újabb formájának. Mint mondta, nem elég, hogy a környékbeli falvakkal közösen két éve már túristaúttal megközelíthető kisebb, magyar és horvát feliratú emlékművet állítottak Új-Zrínyivár feltételezett helyén.
"Kilenc, a történelem iránt fokozottan érdeklődő hallgatónk önként vállalta a majdani régészeti feltárást előkészítő első kutatóásatási táborozást, amelynek során GPS-es bemérések és fémkereső detektorok segítik a munkánkat, s minden érdemleges adatot számítógépre viszünk a földvár helyének teljesen pontos meghatározásához. Ennek érdekében ősszel, lombhullás után is visszatérünk egy csak műszeres kis csapattal és a hozzáállást, az egyetemünk és a hadtörténeti intézet mostani anyagi, valamint a zalai múzeumi igazgatóság szakmai támogatását nyugtázva biztos, hogy jövő nyáron is visszatérünk kutatni" - jelezte a helyszíni séta közben Papp Ferenc.
Négyesi Lajos is ezt a lelkes hozzáállást, a szállásadó beleznai önkormányzat önzetlen segítségét méltatta, majd a detektorral kiderített "saját leletek" egyikére, egy legalább 3 dekás török ólom puskagolyóra mutatott. Mindjárt megjegyezte, ha a földvár sáncárok felöli oldalát meglelik, akkor sokkal többet is találnak. "De leltünk már török késnyelet és pénzérméket is" - közölte a hadtörténész, majd hozzátette: bízik abban, hogy egy év múlva kutatóásásaik nyomán sikerül megrajzolni a Zrinyi nevét viselő egyetlen megyarországi vár pontos körvonalát "és akkor már a feltáró régészeké lehet a szó".
Megkezdték Új-Zrínyivár kutatását
Egy csoport kutató azt tervezi, hogy megkeresi és azonosítja a költő-hadvezér nevét viselő Új-Zrínyivárat
Megkeresni és azonosítani a költő-hadvezér nevét viselő egyetlen magyarországi erődítés, Új-Zrínyivár helyét - ez a cél, s a névadóhoz kötődő eddigi hagyományápolás vezérelte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös, a dél-zalai Belezna község vasúti megállója közelében fekvő szentmihályhegyi kutatótáborának megszervezését.
"Eszterházy Pál hadmérnök és az osztrák Montecuccoli tábornok korabeli vázlatai alapján itt, mintegy 200x200 méteres területen belül és legalább 1,5 mélyen kell hogy legyenek Zrínyi Miklós saját építtetésű és 1663-ban az ostromló török sereg által lerombolt palánkvárának maradványai" - mutatott körbe az erdős és szőlőkben végződő domboldalon Négyesi Lajos, a ZMNE adjunktusa, hadtörténész.
A közvetlen közelben csaknem 5 méter hosszú és 2 méter mély kutatóárok bontakozik ki az egyetemisták ásói alatt. Ők Szakács Gyulának, a zalai múzeumi igazgatóság régésztechnikusának irányításával dolgoznak. "Jól látszik a talaj színeltéréséből, hogy másfél méteres mélység körül elértük a korabeli földréteget, s ennek folytatása segithet abban, hogy eljussunk az eredeti sáncfal nyomvonalához" - jegyezte meg a technikus.
Papp Ferenc alezredes, az egyetem humánosztályának vezetője az egyik kezdeményezője volt a hagyományápolás eme újabb formájának. Mint mondta, nem elég, hogy a környékbeli falvakkal közösen két éve már túristaúttal megközelíthető kisebb, magyar és horvát feliratú emlékművet állítottak Új-Zrínyivár feltételezett helyén.
"Kilenc, a történelem iránt fokozottan érdeklődő hallgatónk önként vállalta a majdani régészeti feltárást előkészítő első kutatóásatási táborozást, amelynek során GPS-es bemérések és fémkereső detektorok segítik a munkánkat, s minden érdemleges adatot számítógépre viszünk a földvár helyének teljesen pontos meghatározásához. Ennek érdekében ősszel, lombhullás után is visszatérünk egy csak műszeres kis csapattal és a hozzáállást, az egyetemünk és a hadtörténeti intézet mostani anyagi, valamint a zalai múzeumi igazgatóság szakmai támogatását nyugtázva biztos, hogy jövő nyáron is visszatérünk kutatni" - jelezte a helyszíni séta közben Papp Ferenc.
Négyesi Lajos is ezt a lelkes hozzáállást, a szállásadó beleznai önkormányzat önzetlen segítségét méltatta, majd a detektorral kiderített "saját leletek" egyikére, egy legalább 3 dekás török ólom puskagolyóra mutatott. Mindjárt megjegyezte, ha a földvár sáncárok felöli oldalát meglelik, akkor sokkal többet is találnak. "De leltünk már török késnyelet és pénzérméket is" - közölte a hadtörténész, majd hozzátette: bízik abban, hogy egy év múlva kutatóásásaik nyomán sikerül megrajzolni a Zrinyi nevét viselő egyetlen megyarországi vár pontos körvonalát "és akkor már a feltáró régészeké lehet a szó".
