Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Kategóriák

Weblapok

A Dunántúli evangélikus egyházkerület története - http://mek.oszk.hu/01800/01850/01850.doc
A Dunántúli evangélikus egyházkerület története, XII. fejezetének, melynek címe a somogyi gyülekezetek,316. oldalán található Nemespátró. Neve Mátyás király idejéből is ismeretes, Bebők, Dömötörfy, Győrffy, Szakáll és Bolla pátrói ősi nemesi családok III. Károlytól 1719. régi kiváltságaik megerősítésével új adománylevelet kaptak.
A község címere. - http://www.nagykar.hu/keptar/1507/29127.html
Nemespátró címere és a címer leírása.
Magyar Nagylexikon szócikke. - http://www.nagykar.hu/keptar/1507/29064.html
Nemespátróról található adatok a Magyar Nagylexikonban.
Nemespátró evangélikus gyülekezet története. - http://www.nagykar.hu/keptar/1507/22667.html
A nemes-pátrói Ágostai Hitvallásu Evangélikus Keresztyén Egyházközség története, írta Mesterházy Sándor Kiadás: Csurgó : Vágó Gyula Könyvnyomdája, 1903.
Nemespátró. Régi nemes község. - http://mek.oszk.hu/01800/01850/01850.doc
Nemespátró. Régi nemes község, mely 1323. már a somogyvári bencések birtoka volt. Neve Mátyás király idejéből is ismeretes, Bebők, Dömötörfy, Győrffy, Szakáll és Bolla pátrói ősi nemesi családok III. Károlytól 1719. régi kiváltságaik megerősítésével új adománylevelet kaptak. Későbbi nemesi családok pedig a Bögri, Fekete, Daxner és Szmodits család. A XVII. században csak Surdnak lehetett filiája, mert Musay püspök 1661. nem említi az anya-gyülekezetek között. A község régi temploma a sághi puszta határában a „szentegyházi dülő” tetején állott, ahol ma is vannak tégladarab romjai. A „régi evangelica-lutherános templom”, melyre a hivek a XVIII. században emlékeznek, Bebők Pál fundusán volt s valószinűleg még a török hódoltság idején épült. 1681. után talpakra épített fatemploma volt Nemespátrónak, amelybe Gyékényesről, Porrogszentkirályról, Liszóból, Bükkösdről és Surdról is jártak még r. kath. hivek is. Egy ideig ugyanis külön lelkésze is volt Pátrónak. Perlaky János (talán a surdi Perlaky György fia) ugyanis itt 1703. szept. 1. irta és mondta el egyik predikációját, mely nyomtatásban is megjelent a Perlakyak fentebbi predikáció-gyűjteményében. Szentháromság után való 13. vasárnapra irta ezt és szól benne: „de summa legis et Samaritano”. Hiveit a beszédben boldogoknak mondja azokkal szemben, akiknek nincsen lelkipásztoruk. Boros István lelkész 1804. évi feljegyzése szerint Verbói, Filo és Rozár voltak Nemespátrón 1731 előtt lelkészek. Filót Iharosberénybe hívták meg, Rozárt pedig Porrogszentkirályba, ahol ez utolsó lelkész volt a József-féle türelmi rendelet előtt. (Verbói Mátyás 1646. szemerei lelkész volt. Rossiár Dániel 1695. jánosházai, Rossiár Sámuel pedig 1706. gelsei tanító volt. Lehet, hogy a kettő egy személy.) Az 1781. évi tanúvallomás szerint az 1731. előtt Nemespátrón működött és lakott lelkészek közül kettő halt meg ebben a községben. A régi fatemplom 1720. már oly düledező állapotban volt, hogy azt többé kijavítani sem lehetett, hanem magánházban tartottak istentiszteletet. 1731-ben pedig új templomot építettek a Nagyfi Csikós Gergely és neje Szakál Ilona által ajándékozott telken. A templomépítéskor Árvay András lelkész-tanító szolgálatával éltek, aki Surdon lakott, akit a pátróiak is majdnem egyenlő arányban fizettek a surdiakkal s akit a hivek „tisztelendő mester uramnak” címeztek. Fábri Gergely püspök 1750. évi jegyzékében Surd filiájának mondja Nemespátrót. Már 1749. külön lelkészt akart ugyan, de Miskey Ádám kemenesalji esperes azt felelte Suhajda György surdi lelkésznek: „Pátrói uraimékkal is, mint azelőtt, légyen kegyelmetek szép egyességben. Nincsen most ideje, hogy két Praedikátort tartson, bár az egy maradhasson a két faluban.” 1757-ben a jeles Kuzmits István surdi lelkésznek, ki a nemespátrói Szakál Teréziát vette feleségül, megtiltották, hogy a filiába kijárjon. Igy most csak a buzgó Kozma Miklós pátrói tanító predikált a gyülekezetben, de 1780. a megyei hatóság ezt is eltiltotta „a templomban való könyörgés tételtől, mert ez is predikállott és postillákat olvasott.” Sőt ez évben még a régi oratóriumot is elvették tőlük. A türelmi rendelet után Pátró is régi vágya szerint anya-gyülekezetté szervezkedett, imaházukat visszakapták s 1783. Nyirő Zsigmondot hívták meg első lelkészüknek.
Uj Magyar Lexikon - http://www.nagykar.hu/keptar/1507/30407.html
Pátró azaz Nemespátró
Zala megye kézikönyve - http://www.nagykar.hu/keptar/1507/29238.html
Nemespátról amit tudni enged a kézikönyv.